Sokan tapasztalják, hogy a magyarországi boltokban (pl. Lidl, Aldi, Tesco) egyes alapvető élelmiszerek – tejtermékek, hús, édességek, néha még a hazai termesztésű zöldség-gyümölcs is – hasonló vagy magasabb áron kaphatók, mint Ausztriában vagy Németországban, annak ellenére, hogy a magyar átlagbér és vásárlóerő jelentősen elmarad a nyugat-európaitól. Mi ennek az oka? Szerepet játszik-e ebben az áfa mértéke, a kereskedelmi láncok árazási gyakorlata, az infláció elszabadulása, a forint árfolyama, vagy strukturális piaci problémák (pl. koncentrált kiskereskedelem, alacsony verseny)? Nyilván van véleményteóriám, de mások véleménye érdekelne ebben a témában.
Szerintem ennek a jelenségnek több, egymást erősítő oka is lehet, igazából a rengeteg ok közül csak csemegézek párat ;
Áfa: Magyarországon az élelmiszerek jelentős részére (pl. hús, tejtermék egy része) 5–27%-os áfa vonatkozik, a legtöbb termékre a 27%-os általános kulcs érvényes – ez az EU legmagasabb általános áfakulcsa. Nyugat-Európában az élelmiszerekre jellemzően kedvezményes, gyakran 5–10% körüli áfa vonatkozik.
Kiskereskedelmi koncentráció és alacsony verseny: A magyar piacon néhány nagy lánc (Tesco, Lidl, Spar, Aldi, Penny) dominál, ami helyenként gyengébb árversenyt eredményez, mint a fejlettebb, sűrűbb kiskereskedelmi hálózattal rendelkező nyugati piacokon.
Beszerzési és logisztikai költségek: A multinacionális láncok gyakran központosított, nemzetközi beszerzési rendszert használnak, ahol a kisebb magyar piac nem tud akkora tömegű kedvezményt kiharcolni, mint a nagyobb nyugati piacok.
Infláció öröksége: 2022–2023-ban Magyarországon az élelmiszer inflációja Európában az egyik legmagasabb volt (2023 elején 40-45% körüli is volt egyes kategóriákban). Bár az infláció lelassult, az árak nem estek vissza az inflációt megelőző szintre, tipikus árplató jelenség.
Forintgyengülés: Az import (külföldről behozott feldolgozott élelmiszerek, csomagolóanyagok, energiaköltségek) forintban drágább, ha az árfolyam gyengül, ez az importált termékek árába beépül.
Energiaköltségek: A rezsicsökkentés lakossági szinten tompította a hatást, de az élelmiszeripari/kereskedelmi szereplők piaci áron fizetik az energiát, ami beépül a végtermék árába.
Szóval meglátásom, hogy az alacsonyabb bérszínvonal mellett tapasztalt magas árak elsősorban a magas áfakulcsból, a 2022-23-as inflációs sokk után beragadt árszintből, valamint a kiskereskedelmi piac szerkezeti sajátosságaiból erednek. Az tuti, hogy csak egy ok nem lehet a ludas. De biztos lesznek rajtam kívül még akik további fantáziadús, de mégis logikus választ adhatnak.
0
