Miért fizetek többet a banki utalásért, mint amennyi a díjszabásban szerepel?
Kapcsolódó téma / témák
A kérdés azokra az esetekre vonatkozik, amikor a bank „ingyenes" vagy „0 Ft-os" nemzetközi utalást kínál, a címzett mégis kevesebbet kap a vártnál. Az olvasó tipikusan azt tapasztalja, hogy a feladott és a megérkezett összeg között különbség van, de a bankszámlakivonaton nem találja, pontosan hol tűnt el a pénz. Ez a helyzet leggyakrabban akkor merül fel, ha valaki rendszeresen utal külföldre, vagy devizában kapja a jövedelmét.
Válaszok
A legtöbb esetben nem egyetlen díjról van szó, hanem több, egymásra rakódó költségről, amelyek közül csak az egyik látható a díjszabásban.
Az első és legnagyobb tétel az árfolyamrés. A bankok a devizát jellemzően nem a piaci középárfolyamon adják tovább, hanem a saját, profittal növelt vételi/eladási árfolyamukon. Ez a különbség a magyar lakossági gyakorlatban jellemzően 1–2,5% között mozog, de egyes konstrukcióknál ennél nagyobb is lehet. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) 2026 októberi munkatanulmánya szerint a vizsgált banki átutalásoknál az árfolyamfelár 2–4,7% között alakult, még likvid devizák esetében is, és ez a hagyományos átutalási díjakon felül értendő. Ez az a költség, ami a legkevésbé átlátható, mert nem „díjként" jelenik meg, hanem az árfolyamban.
A második tétel a nemzetközi utalás díja. SWIFT-es utalásnál ez a magyar bankoknál jellemzően 0,25–0,9% közötti sávban mozog, gyakran minimum- és maximumértékkel, és a devizától, valamint attól is függ, hogy online, telefonon vagy bankfiókban indítod. Erste Banknál például egy EU-n kívüli SWIFT-utalás maximuma meghaladhatja a 100 000 Ft-ot, míg az EU-n belüli utalás maximuma ennél jóval alacsonyabb.
A harmadik tétel a közvetítő bankok díja. Ha a küldő és a fogadó bank között nincs közvetlen kapcsolat, a tranzakció több bankon halad át, és ezek külön-külön levonhatják a saját költségüket – ezt előre senki nem tudja megmondani.
A negyedik tétel a fogadási díj, amit a kedvezményezett bankja számolhat fel, és amit a küldő fél általában nem is lát.
Végül Magyarországon 2025 februárja óta a tranzakciós illeték is megjelenik a költségek között. A Wise saját nyilvános díjtáblázata szerint a Wise-számláról indított belföldi forintutalásnál is megjelenik a 0,45%-os, maximum 20 000 Ft-os tétel, devizaváltással kombinált utalásnál pedig ennek a duplája, maximum 40 000 Ft – ez a jogszabályi illeték áthárítása, nem szolgáltatói díj.
A gyakorlati következmény az, hogy egy „ingyenesnek" tűnő utalás a teljes költséget tekintve könnyen 3–6% közötti veszteséget jelenthet.
A megoldás az, hogy olyan szolgáltatást válasszunk, ahol a két legnagyobb rejtett tétel – az árfolyamrés és a közvetítő bankok díja – eleve nem létezik. Azok a szolgáltatók, amelyek a piaci középárfolyamot használják és a díjat előre, fixen és láthatóan számítják fel, jellemzően 0,4–0,7% közötti, előre kalkulálható költséggel dolgoznak. A Wise például a saját magyar oldalán 0,4%-tól induló utalási és átváltási díjat, valamint piaci középárfolyamot jelöl meg.
Érdemes mindig a „mennyi érkezik meg a címzetthez" kérdésre koncentrálni, nem a „mennyi a díj" kérdésre. Az előbbi az egyetlen szám, ami valóban összehasonlítható a szolgáltatók között.
Ellenőrzési pont: az aktuális díjak devizapáronként és régiónként eltérnek, és a jogszabályi illetékek is változhatnak – érdemes a szolgáltató saját díjkalkulátorán, a saját összeggel és devizapárral számolni.
Az első és legnagyobb tétel az árfolyamrés. A bankok a devizát jellemzően nem a piaci középárfolyamon adják tovább, hanem a saját, profittal növelt vételi/eladási árfolyamukon. Ez a különbség a magyar lakossági gyakorlatban jellemzően 1–2,5% között mozog, de egyes konstrukcióknál ennél nagyobb is lehet. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) 2026 októberi munkatanulmánya szerint a vizsgált banki átutalásoknál az árfolyamfelár 2–4,7% között alakult, még likvid devizák esetében is, és ez a hagyományos átutalási díjakon felül értendő. Ez az a költség, ami a legkevésbé átlátható, mert nem „díjként" jelenik meg, hanem az árfolyamban.
A második tétel a nemzetközi utalás díja. SWIFT-es utalásnál ez a magyar bankoknál jellemzően 0,25–0,9% közötti sávban mozog, gyakran minimum- és maximumértékkel, és a devizától, valamint attól is függ, hogy online, telefonon vagy bankfiókban indítod. Erste Banknál például egy EU-n kívüli SWIFT-utalás maximuma meghaladhatja a 100 000 Ft-ot, míg az EU-n belüli utalás maximuma ennél jóval alacsonyabb.
A harmadik tétel a közvetítő bankok díja. Ha a küldő és a fogadó bank között nincs közvetlen kapcsolat, a tranzakció több bankon halad át, és ezek külön-külön levonhatják a saját költségüket – ezt előre senki nem tudja megmondani.
A negyedik tétel a fogadási díj, amit a kedvezményezett bankja számolhat fel, és amit a küldő fél általában nem is lát.
Végül Magyarországon 2025 februárja óta a tranzakciós illeték is megjelenik a költségek között. A Wise saját nyilvános díjtáblázata szerint a Wise-számláról indított belföldi forintutalásnál is megjelenik a 0,45%-os, maximum 20 000 Ft-os tétel, devizaváltással kombinált utalásnál pedig ennek a duplája, maximum 40 000 Ft – ez a jogszabályi illeték áthárítása, nem szolgáltatói díj.
A gyakorlati következmény az, hogy egy „ingyenesnek" tűnő utalás a teljes költséget tekintve könnyen 3–6% közötti veszteséget jelenthet.
A megoldás az, hogy olyan szolgáltatást válasszunk, ahol a két legnagyobb rejtett tétel – az árfolyamrés és a közvetítő bankok díja – eleve nem létezik. Azok a szolgáltatók, amelyek a piaci középárfolyamot használják és a díjat előre, fixen és láthatóan számítják fel, jellemzően 0,4–0,7% közötti, előre kalkulálható költséggel dolgoznak. A Wise például a saját magyar oldalán 0,4%-tól induló utalási és átváltási díjat, valamint piaci középárfolyamot jelöl meg.
Érdemes mindig a „mennyi érkezik meg a címzetthez" kérdésre koncentrálni, nem a „mennyi a díj" kérdésre. Az előbbi az egyetlen szám, ami valóban összehasonlítható a szolgáltatók között.
Ellenőrzési pont: az aktuális díjak devizapáronként és régiónként eltérnek, és a jogszabályi illetékek is változhatnak – érdemes a szolgáltató saját díjkalkulátorán, a saját összeggel és devizapárral számolni.
0