Miért nem használja még mindenki a Nano (XNO-t)?
Kapcsolódó téma / témák
Úgy gondoltam a legjobb ha ezzel a kérdéssel indítom a KV Platformon lévő pályafutásom, mert a kérdésre adható válasszal nagyon informatív leírást lehet a közérthetőség érdekében alkotni.
Válaszok
A válasz két részből áll: a hálózati hatások valósak és erőteljesek, ám a körülmények változásával legyőzhetők.
Az e-mailnek évtizedekbe telt, mire felváltotta a faxkészülékeket, pedig nyilvánvalóan jobb megoldás volt. Az elektromos járművek egy évszázadon át tengődtek a háttérben. Az internet húsz éven keresztül létezett katonai és tudományos célú eszközként, mielőtt a szélesebb közönség meglátta volna benne az értéket. Az átalakító erejű technológiák fejlődése gyakran hosszú időt vesz igénybe; kezdetben úgy tűnhet, mintha olyan megoldások lennének, amelyek még keresik a problémát, amire választ adhatnak – egészen addig a pontig, amíg nyilvánvalóan nélkülözhetetlenné nem válnak.
A jelenlegi Nano hálózat múltja 2015-re nyúlik vissza. Összességében közel egy évtizede bizonyított megbízhatóság és biztonság jellemzi, anélkül, hogy azokat a látványos összeomlásokat tapasztalta volna meg, amelyek más kriptovalutákat sújtottak. Hiányzik belőle azonban az a spekulatív felhajtás, amely a szélesebb közvélemény figyelmét felkeltené. Nincs bányászat, amely lelkes támogatók hadát ösztönözné, és nincsenek tranzakciós díjak sem, amelyekből marketingkampányokat lehetne finanszírozni. A rendszer egyszerűen működik – hatékonyan és csendben –, éppen azok számára, akiknek szükségük van rá.
A Nano Foundation nonprofit, önkéntes alapon működő szervezet; nincsenek tulajdonrészei, részvényei, és nem részesült kockázati tőkebefektetésben. Vezetői és etikai elvei nem megvásárolhatók. Nincs ICO-ból származó tőke, amelyből például Super Bowl-reklámokat lehetne finanszírozni. A profitorientált szemlélet hiánya miatt a Nanóból hiányzik az a marketinggépezet, amely más kriptovalutákat a köztudatba emelt; ugyanakkor ez lehetővé teszi, hogy a technológia kizárólag a hasznosságra összpontosítson, a befektetői hozamok hajszolása helyett.
A körülmények jelenleg változóban vannak: az energiaárak emelkednek, a klímaváltozás okozta nyomás pedig fokozódik. A bankrendszer instabilitása egyre gyakrabban jelentkezik, miközben a politikai rendszerek töredeznek. Minden válság újabb és újabb embereket késztet arra, hogy felismerjék: a „kivárás” nem járható út, ha a bankunk összeomlik, vagy a fizetőeszközünk hiperinflációba süllyed.
Tanulságos lehet az internet korai időszakával való összehasonlítás. 1995-ben az emberek többsége még nem tudta megmagyarázni, miért lenne szüksége e-mailre vagy webböngészésre. „Hiszen már most is tudok levelet küldeni és újságot olvasni” – mondták. 2005-re azonban ez a kérdés már teljesen abszurdnak tűnt. Nem a technológia változott meg – az e-mail 1995-ben ugyanúgy működött, mint 2005-ben. Ami változott, az a körülmények alakulása: a régi módszer egyre tarthatatlanabbá vált.
A pénz valójában csupán információ arról, hogy ki kinek mivel tartozik. A kérdés az, mennyi infrastruktúrát, energiát, intézményi ellenőrzést és erőforrás-kizsákmányolást vagyunk hajlandók elfogadni ezen információk továbbítása érdekében. Évtizedeken át a válasz az volt: „bármennyit, amennyit csak kell” – mert megengedhettük magunknak. Ma már nem engedhetjük meg.
Az eszközök már rendelkezésre állnak. A Nano (XNO) bizonyíték arra, hogy a pénz lehet azonnali, ingyenes, határokon átívelő és hatékony – anélkül, hogy a biztonság vagy a decentralizáció sérülne. Hogy éppen a Nano arat-e sikert, vagy más, hatékony rendszerek jelennek meg, az kevésbé fontos, mint maga az elv: a jövő azoké a technológiáké, amelyek semmit sem pazarolnak el – hiszen nem marad majd semmi, amit el lehetne pazarolni.
Építhetünk jobb infrastruktúrát, vagy ragaszkodhatunk ahhoz a tévhithez, hogy a régi rendszerek „elsüllyeszthetetlenek”. Akárhogy is legyen, hamarosan kiderül, mi marad fenn.
Az e-mailnek évtizedekbe telt, mire felváltotta a faxkészülékeket, pedig nyilvánvalóan jobb megoldás volt. Az elektromos járművek egy évszázadon át tengődtek a háttérben. Az internet húsz éven keresztül létezett katonai és tudományos célú eszközként, mielőtt a szélesebb közönség meglátta volna benne az értéket. Az átalakító erejű technológiák fejlődése gyakran hosszú időt vesz igénybe; kezdetben úgy tűnhet, mintha olyan megoldások lennének, amelyek még keresik a problémát, amire választ adhatnak – egészen addig a pontig, amíg nyilvánvalóan nélkülözhetetlenné nem válnak.
A jelenlegi Nano hálózat múltja 2015-re nyúlik vissza. Összességében közel egy évtizede bizonyított megbízhatóság és biztonság jellemzi, anélkül, hogy azokat a látványos összeomlásokat tapasztalta volna meg, amelyek más kriptovalutákat sújtottak. Hiányzik belőle azonban az a spekulatív felhajtás, amely a szélesebb közvélemény figyelmét felkeltené. Nincs bányászat, amely lelkes támogatók hadát ösztönözné, és nincsenek tranzakciós díjak sem, amelyekből marketingkampányokat lehetne finanszírozni. A rendszer egyszerűen működik – hatékonyan és csendben –, éppen azok számára, akiknek szükségük van rá.
A Nano Foundation nonprofit, önkéntes alapon működő szervezet; nincsenek tulajdonrészei, részvényei, és nem részesült kockázati tőkebefektetésben. Vezetői és etikai elvei nem megvásárolhatók. Nincs ICO-ból származó tőke, amelyből például Super Bowl-reklámokat lehetne finanszírozni. A profitorientált szemlélet hiánya miatt a Nanóból hiányzik az a marketinggépezet, amely más kriptovalutákat a köztudatba emelt; ugyanakkor ez lehetővé teszi, hogy a technológia kizárólag a hasznosságra összpontosítson, a befektetői hozamok hajszolása helyett.
A körülmények jelenleg változóban vannak: az energiaárak emelkednek, a klímaváltozás okozta nyomás pedig fokozódik. A bankrendszer instabilitása egyre gyakrabban jelentkezik, miközben a politikai rendszerek töredeznek. Minden válság újabb és újabb embereket késztet arra, hogy felismerjék: a „kivárás” nem járható út, ha a bankunk összeomlik, vagy a fizetőeszközünk hiperinflációba süllyed.
Tanulságos lehet az internet korai időszakával való összehasonlítás. 1995-ben az emberek többsége még nem tudta megmagyarázni, miért lenne szüksége e-mailre vagy webböngészésre. „Hiszen már most is tudok levelet küldeni és újságot olvasni” – mondták. 2005-re azonban ez a kérdés már teljesen abszurdnak tűnt. Nem a technológia változott meg – az e-mail 1995-ben ugyanúgy működött, mint 2005-ben. Ami változott, az a körülmények alakulása: a régi módszer egyre tarthatatlanabbá vált.
A pénz valójában csupán információ arról, hogy ki kinek mivel tartozik. A kérdés az, mennyi infrastruktúrát, energiát, intézményi ellenőrzést és erőforrás-kizsákmányolást vagyunk hajlandók elfogadni ezen információk továbbítása érdekében. Évtizedeken át a válasz az volt: „bármennyit, amennyit csak kell” – mert megengedhettük magunknak. Ma már nem engedhetjük meg.
Az eszközök már rendelkezésre állnak. A Nano (XNO) bizonyíték arra, hogy a pénz lehet azonnali, ingyenes, határokon átívelő és hatékony – anélkül, hogy a biztonság vagy a decentralizáció sérülne. Hogy éppen a Nano arat-e sikert, vagy más, hatékony rendszerek jelennek meg, az kevésbé fontos, mint maga az elv: a jövő azoké a technológiáké, amelyek semmit sem pazarolnak el – hiszen nem marad majd semmi, amit el lehetne pazarolni.
Építhetünk jobb infrastruktúrát, vagy ragaszkodhatunk ahhoz a tévhithez, hogy a régi rendszerek „elsüllyeszthetetlenek”. Akárhogy is legyen, hamarosan kiderül, mi marad fenn.
1
Szerintem azért nem használják az XNO-t mert nem tudnak elvonatkoztatni a fiat árfolyamok világától és úgy élik meg, hogy gazdasági értelemben nem értékmegtartó fizetőeszköz. Az elmúlt 5 évben ha kizárólag fiat összehasonlítását nézem az XNO-nak akkor az -93%.
Pedig technológiailag nagyon jó megoldás lehetne. Mert amíg Bitcoin (BTC) értékmegtartás szempontjából a spekulánsoknak is elfogadható, addig viszont technológiai szinten, például sebesség, skálázhatóság nem tud olyan élményt biztosítani ami mondjuk a mindennapi gyors fizetéshez kellene, vagy akár nézhetjük a számítógépes online játékok szektorát.
Az általad írt Nano (XNO) mivel nincs benne bányászat a GameFi szektorban is pont jó lehetne. Jelenleg ugyanis silány grafikával és lassú működéssel rendelkező játékok vannak, ahol pont a mögöttes bányászás tesz lassúvá mindent. Két map váltása az ilyen játékokban szörnyű lassú tud lenni.
A Nano (XNO) technológiai szinten ezen pozitív irányba tudna változtatni. Amúgy félelmetes, hogy 2015 óta létezik.
Pedig technológiailag nagyon jó megoldás lehetne. Mert amíg Bitcoin (BTC) értékmegtartás szempontjából a spekulánsoknak is elfogadható, addig viszont technológiai szinten, például sebesség, skálázhatóság nem tud olyan élményt biztosítani ami mondjuk a mindennapi gyors fizetéshez kellene, vagy akár nézhetjük a számítógépes online játékok szektorát.
Az általad írt Nano (XNO) mivel nincs benne bányászat a GameFi szektorban is pont jó lehetne. Jelenleg ugyanis silány grafikával és lassú működéssel rendelkező játékok vannak, ahol pont a mögöttes bányászás tesz lassúvá mindent. Két map váltása az ilyen játékokban szörnyű lassú tud lenni.
A Nano (XNO) technológiai szinten ezen pozitív irányba tudna változtatni. Amúgy félelmetes, hogy 2015 óta létezik.
0